Zsadány Község Honlapja

Látogasson el hozzánk máskor is!

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése
Település története

Címer

Zsadány község története és címere

Településünk erdok és mezok, valamint vízfolyások ölelésében található, a közeli tájat hegyek és völgyek, mocsarak és nádasok közelsége jellemzi. E vidék oslakói a géták vagy szarmaták voltak, de a hunok és az avarok is telepesek voltak. A honfoglaló törzsek a Bihari Földvár elfoglalásával ülnek meg a vidéken.

Településünk elso történeti említése a Regestrum Varadiense-ben történt 1219-ben, "midon lakosa Mikola tizennyolcad magával gyilkossággal vádoltatott...". Bihar-vármegyében található ekkor a település, Várad és Szalonta közelsége kihatott a fejlodésre. A külterületünkön, Fancsika-pusztán már ekkor templom állt, felteheto honfoglalás korabeli volt. Lakóink foként mezogazdasággal, halászattal foglalkoztak, ez jelentette fo megélhetésüket is. A település kiváló természeti adottságait mutatja, hogy sok nagynevu birtokosai voltak az évszázadok során.

A helynév Sadan, Zwad szláv eredetre utal, személynévként is használatos, "hatalmas vagy hatalmasság" jelentést tulajdonítunk neki. Szájhagyomány útján elterjedt egy másik eredete is, miszerint a "nádas" szó fordítottjából alakult ki a Sadán településnév.

A 13. sz-ban a Geregye nb. Pál országbírónak adományozott falvak között szerepel, helyébe késobb a Borsák lépnek.

A 14. sz-ban László aradi, Tatamér alba regiai prépost bírja. Ekkor 8 garas pápai tizedet is fizetett a község.

A 15. sz-ból szép írásos emléket tartalmaz a Korhan-Stagnum nevu diploma. Ekkor többek között a Bacsók, a Bajomiak, majd késobb a Thurzók és Bocskai is birtokosa.

A tatárok és a törökök többször elpusztították a települést, mivel fontos hadiútvonal mellett fekszik (Gyula-Sarkad-Nagyvárad) és a közelben találkozott az északi hadiútvonallal is, s a Királyhágón keresztül így közelítheto meg Erdély.

A 17. sz-ban veszi kezdetét a szervezett református hitélet, ezt követi a 18. sz. végén a templom és torony építése, amely ma is áll.

A 18. sz-ban a települést herceg Esterházy Pál nádor kapja másik 15 hajdútelepüléssel együtt, amelybol történelemben jól ismert derecskei Uradalom alakult ki és viszonylag fejlett társadalmi, gazdasági élet folyt közel 150 évig az Úrbéri kötöttségek felszámolásáig.

A 19-20. sz-ban ismét csapások érik e területet is, mint az országot, jelentos területi és hovatartozási események következnek be. A lakosság egyéni gazdálkodó a tsz-ek és állami gazdaságok megjelenéséig. A külterületi lakotthelyek kezdenek elsorvadni, pedig azok önálló települések voltak a középkorban, illetve a közel múltban jelentos gazdálkodási egységek is.

Természeti adottságaink lehetové teszik gyalog-, lovas- és kerékpáros túrák lebonyolítását a Körös-Maros Nemzeti Parkban, illetve a szép erdokben, mezokön. Sokan a horgászat és vadászat miatt is kedvelik nyugodt, csendes környezetünket. Itt rendelkezésre áll az önkormányzat Vendégháza, valamint a Vadásztársaság szállása is teljes ellátással. A közeli Nagyszalonta és Nagyvárad gazdag látnivalói egy napos körutazással megtekinthetoek. Lehetoség van a település gazdasági életébe való bekapcsolódásra, vállalkozók és befektetok itt telephelyet és szabad munkaerot kaphatnak, jelentos önkormányzati támogatás mellett.

Fancsika-puszta szabadidos lehetoséget biztosít a kikapcsolódásra vágyóknak: horgászat, szabadtéri fozés, szállás biztosított. Idegenforgalma növekvo, mivel Fancsika földjében feltételezheto Attila sírja. A közeljövoben régészeti kutatások kezdodnek a sírhalmok, a honfoglalás korabeli templom maradványok, kun és hunhalmok feltárása érdekében.

A közel 1900 fos település nyaranta Falunapon, Attila-napok keretében köszönti Polgárait, Elszármazottait és a települést megtisztelo hazai és külföldi Vendégeket.

Címerünk nagyon szép és méltó tiszteletet állítva kifejezi településünk történetét, a hagyományokat, valamint elodeink életét. A csücskös talpú tárcsapajzs zölddel hasított mezejében lebego helyzetu, leveles arany búzakalász található, ami a mezogazdasági termelésre, a megélhetésre, míg a baloldalon kék mezoben cölöpösen állított, lebego ezüst hal a halászatra, az egykori vízjárta területre, annak élovilágára utal. Alul a pajzsderékig feltölt vörös ék, amelyben lebego helyzetu arany áldozó kehely, a református falut, a református lakosságot és egyházat örökíti meg. A sisakdíszen a sisakkoronából növekvo helyzetu, jobbra fordult, ágaskodó ezüst farkas mellso lábaival arany nádszálat tart, ez a mocsaras, nádas tájat, annak gazdag állatvilágát jellemzi, mint Arany J. költészetében ezt többször le is írja. A sisak is jobbra fordult, arannyal ékített, vörössel bélelt pántos ezüst, vörössel és kékkel ékesített arany heraldikai koronával. A takarók kék-ezüst, illetve zöld-arany.

(dr. Makai Sándor: Zsadány község története c. könyvéből, 1999., Békéscsaba)


További cikkeink...



Zsadany.hu

eu logo








esza logo




"Zsadány Község Önkormányzatát a
Magyar Élelmiszerbank Egyesület támogatja"